Naponta használod, talán többet is elnyűttél már életed során, de valószínűleg mégsem ismered a történetét. Ez sokminden lehetne, ám most konkrétan a kanapéról, az ülőgarnitúráról van szó. Ennek, a történelem során nagy változásokon átment bútordarabnak a történetét egészen az ősemberig visszavezethetnénk, hiszen nyilvánvalóan ő jött rá először, hogy egy nagyobb méretű, kényelmesen puhára alakított felület sokkal jobb, ha ülni vagy feküdni kell.
De ne legyünk ilyen szőrszál hasogatók és precízek, maradjunk a konkrét kanapé történeténél! Még így is igen messze kell visszamennünk az időben, mégpedig az ókori Egyiptomig, aholis az első, kezdetleges, ám gazdagon dísztett kanapék megjelentek. Ezek a darabok kizárólag az uralkodók számára voltak elérhetőek, a közemberek nem rendelkeztek kényelmi szempontokat figyelembe vevő, nappali heverésre alkalmas ülő és fekvőbútorral. Azt tartják, hogy a kanapék megjelenése a rokokó korára tehető, azonban egyértelműen voltak kanapé szerű ülőbútorok az egyiptomi vezetők rezidenciáin is.
Sőt, ehhez hasonló, inkább még szófa, de kanapé funkciót betöltő bútorzatot használtak az ókori görögök és a rómaiak is. Északon kevésbé volt jellemző a kényelemre való törekvés, így az északi területeken sokkal később jelent meg az ilyen jellegű bútorgyártás. Már ha lehet az egy-egy darab előállítását gyártásnak nevezni.
A kanapé történetével kapcsolatban számos vitás kérdést említhetünk. Az egyik ilyen a már említett rokokó korára tett kialakulás, a másik pedig az, hogy miből alakult ki a kanapé? Sokan úgy gondolják, hogy a kanapé az ágyból alakult ki, annak egy nappali felhasználásra szánt ülőbútorrá torzult változata. Mások úgy válik, hogy inkább az egyiptomi kultúrától kezdődően a görög és római, valamint bizánci kultúrák által ismert szófa szerű ülőbútorok utódja is lehet. Nos, nagyon nehéz igazságot tenni, sőt, nem is lehet, hiszen a történetben szereplő mindhárom bútor egy tőről fakad.
Az ágy-hívők álláspontja szerint az ágy és a kanapé között a hiányzó láncszem a rekamé vagy rökamié, ami ülőalkalmatossággá alakítható ágyat vagy ággyá alakítható kárpitozott ülőbútort jelent. Valóban ésszerű feltételezés, hogy az ágyakból kialakultak a rekamék, melyekből később kiváltak a kanapék.
A kanapé története itt nem ér véget, hiszen a mai bútorgyártási trendek ismét ággyá méretezik a kanapékat. Ma már a legtöbb divatos kanapé rendelkezik nagyméretű, heverészésre is alkalmas résszel vagy legalább ággyá alakítható.