Tanúk és tanúvallomások

Legyen szó közigazgatási hatósági eljárásról, büntetőeljárásról vagy polgári peres eljárásról, mindenképpen nagyon nagy felelősség hárul a beidézett tanúkra. A tényállást különféle bizonyítási eszközökkel próbálják bizonyítani illetve cáfolni, a tanúk vallomása nagyon fontos pontja az eljárásnak.

Kiből lehet tanú?

Tanúkat használnak a leggyakrabban bizonyítási eszközként, de természetesen léteznek más eszközök is, például az irat, az okirat, a szemle, a szakértő vagy a tolmács. Tanú az lehet, akinek tudomása lehet a bizonyítandó tényről. Tanú lehet például az, aki egy bűncselekménynél, mondjuk egy rablásnál vagy egy gyilkosságnál jelen volt, és tudomással bír olyan tényről, amely az eljárás további menetét döntően befolyásolhatja.

Tanú azonban nem mindenki lehet. Egyes foglalkozásokat űző személyeket például nem lehet, ha a vallomástétel ütközik a titoktartásával, ilyen személyek például az ügyvédek vagy a lelkészek. Korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személyt a gyámja képviseletében lehet kihallgatni. A tanúvallomást meg is lehet tagadni, de csak olyan esetekben, ha a terhelt személy hozzátartozója, vagy hogyha tanúvallomásával saját magát bizonyos bűncselekmény elkövetésével vádolná.

A tanúk padján nem könnyű mindenre tökéletesen felelni

A tanúk padján nem könnyű mindenre tökéletesen felelni

A tanúvallomás

A fent említett néhány kivételtől eltekintve, a tanú nem bújhat ki a vallomástételi felelősség alól. Megjelenési, vallomástételi és igazmondási kötelezettsége van. Amennyiben a tanú valamilyen oknál fogva úgy dönt, hogy nem jelenik meg a bíróságon, elő is lehet vezettetni. A tanúnak igazat kell mondani, a hamis tanúzást a törvény bünteti. Nemcsak az számít hamis tanúzásnak, ha valaki valótlan tényállást közöl, hanem az is, ha lényeges információt szánt szándékkal elhallgat.

Milyen büntetések járhatnak hamis tanúzásért?

Aki hamis tanúvallomást tesz, azt szabadságvesztésre ítélhetik. Nem mindegy azonban, hogy a valótlan tanúvallomást vagy elhallgatást milyen típusú ügyben tette meg. Büntetőügyek esetében egytől öt évig terjedő szabadságvesztést kaphat, ám ha az ügyben életfogytig tartó szabadságvesztésről van szó, akkor az időtartam megemelkedik kettőtől nyolc évre.

Polgári peres ügyekben három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható a hamisan tanúzó. Itt is van kivétel, ha különösen nagy vagyoni vagy egyéb érdekről van szó, akkor egytől öt évre emelkedhet az időtartam.

Aki gondatlanságból követ el hamis tanúzást, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik. Nem lehet büntetni hamis tanúzásért azt a személyt, aki vallomásával magát vagy közeli hozzátartozóját vádolná, aki a vallomását megtagadhatná, de erre nem hívták fel a figyelmét, vagy akit nem lehet kihallgatni.

A büntetést lehetőség van korlátlanul enyhíteni, vagy mellőzni is akár, utóbbit csak különös méltánylást érdemlő esetekben.

Kukkants bele a következő hírekbe is..

Hozzászólás írása

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Biztonsági kérdés: