2012. május 20-án, 96 éves korában elhunyt Eugene Polley, aki egy olyan találmánnyal ajándékozta meg az emberiséget, ami sokaknak rengeteg kellemes percet okozott, lévén a feltaláló álmodta meg a mai, vezeték nélküli távirányítók rendszerét. Hogy milyen csodálatos életpálya, mennyi szerencse és egyéb vezetett el eddig a csodálatos találmányig, az cikkünkből kiderül!
Raktárosból feltaláló
Eugen Polley mérnöki végzettségének dacára a Zenith raktárában, egyszerű raktárosként kezdte pályafutását, de a legenda szerint egy szerencsés véletlennek köszönhetően az egyik vezető felismerte éles eszét és újító meglátásait, így hamar előrejutott a ranglétrán, így 1955-ben meg tudta alkotni első komolyabb találmányát, a Flash-Matic-ot. Ez volt a világtörténelem első működő, vezeték nélküli távirányítója, amely elsőre talán inkább egy zseblámpa és egy hajszárító keresztezésének tekinthettünk, és a lehetőség tekintetében is csak csatorna- és hangerőváltásra volt alkalmas, ellenben működőképes, korszakalkotó találmány volt.
- Távirányító ötletben nincs határ: Harry Potter varázspálcája
A Flash-Matic kifejlesztéséért cserébe egyébiránt a kezdő mérnök mintegy 1000 dolláros jutalomban részesült a Zenith-től – ez akkoriban óriási összeg volt –, és a várakozásoknak megfelelően a távirányítóval sokkal sikeresebbé és eladhatóbbá váltak a tévékészülékek is, noha a vezérlő továbbfejlesztett változati már nem Polley szakértelmét dicsérik. Ő ugyanis időközben már más projekteken dolgozott, így hivatalosan is feltalálóként tevékenykedett tovább, közel 50 éves pályafutása alatt pedig 18 szabadalmat jelentett be hivatalosan, így az ő nevéhez is köthető többek között az autórádió, valamint a hordozható, lemezes adattárolás újdonságaiból is alaposan kivette a részét, így a DVD, valamint a Blu-ray lemezek előfutárának számító VCD kidolgozásában is szerepet vállalt.
Eugene Polley, avagy a vezeték nélküli távirányítók feltalálója
Polley távirányítója
Noha a távirányítás alapötlete nem Polley-tól származott – az első, még vezetékes távirányítót 1950-ben dobták piacra Lazy Bones névvel –, azonban a vezeték nélküli megoldást ő találta fel, ami rendkívül kényelmessé és futurisztikussá tette a tévé használatát. A Flash-Matic még egy látható fénysugarat bocsátott ki, amelyet a vele kompatibilis készüléken elhelyezett jeladóra kellett ráirányítani. A tévék különféle funkciókkal rendelkező fotócellákkal rendelkeztek, ezáltal a megfelelő helyre irányítva érhettük el a kívánt hatást. Az egyik sarokra világítva csatornát válthattunk, a másikkal pedig a hangerőt szabályozhattuk, de akár ki- és be is kapcsolhattuk a készüléket, egyszóval alapvetően ez a távirányító már tudta a legfontosabb funkciókat.
Még többet szeretnél tudni a távirányítókról? – katt ide
Sikere nem is maradt el, így egyetlen év alatt 30 ezer Flash-Matic fogyott a megjelenést követően. Noha akadtak vele problémák, hiszen az ablakon beszűrődő fény vagy a felkapcsolt villany megzavarhatta az érzékelőket, így spontán kikapcsolhatta a tévét vagy csatornát válthatott, de miután Adler ultrahangra cserélte a fénysugarat, ez a probléma megoldódott.
