Amikor két ember összeköltözik, automatikusan felmerül a kérdés, hogy a befolyó pénzeket hogyan kezeljék. A közös háztartás közös teherviselést is jelent, amiben mindkét félnek egyenlő részben osztozkodnia kell.
Zökkenőmentes esetben ez nem okoz nagy dilemmát. Néha viszont a kassza kérdésében egymással szembenő nézetek alakulnak ki. Hogy kinek és miért van igaza, azt nagyon nehéz eldönteni. De ha mégis szeretnétek valami támpontot kapni a megoldáshoz, tartsatok velünk és olvassátok el cikkünket.
A probléma forrása
Elmondható, hogy az ellentétes nézetek ellentétes típusú embereket sejtettnek maguk mögött. Általában azért nincs kompromisszum a felek között, mert nem ugyanazt az elvet vallják. Másként tekintenek a pénzre, és annak felhasználására is. Ha a pénzhez való viszonyt vizsgáljuk, három fő csoportra oszthatjuk az embereket.
Tipp a problémák ellen: lássuk
A költekezők: Egyesek szerint a pénz csak egy eszköz, amely arra való, hogy élvezeteket vásároljunk vele. Ételt, ruhákat, könyveket és olyan dolgokat, amelyek szórakoztatnak minket. Ők azok, akik a Carpe Diem! elvét vallják és a nap minden percében az örömökért élnek. Nem is igen gondolkoznak a jövőjükön sem.
A spórolósok: Számukra a pénz a biztonság jelképe. Minél több vagyonra tesznek szert, annál nagyobb biztonságban érzik magukat. Szélsőséges esetben, akár fizikai rosszullétet is okozhat náluk, ha olyan dolgokra kell költeniük, amelyeknek haszna nincs, csupán élvezetet adnak.
Az ajándékozók: Örülnek a pénznek, de gyorsan túl is adnak rajta. Mindezt ingyen és bérmentve. Számukra a boldogság az, ha másoknak örömet szerezhetnek. Minden vagyonkájukat szeretteikre költik és jótékony célokra. Erről a típusról nekünk a Gösta című sorozat főszereplője jutott eszünkbe. Gyakorlatilag, ha hülyére veszik, akkor sem hagy fel a karitatív viselkedésével.
Pszichológusok szerint a legjobb megoldás, ha a felek megpróbálják egymás értékeit átadni. Ez viszont nem egy gyors folyamat. Rávenni például egy pénzhez ragaszkodó embert, hogy próbálja meg élvezni is a vagyonát, nagyon nehéz küldetés. Ugyanígy a költekező sem tud egyik napról a másikra lemondani a vásárolgatásról. A kulcsszó tehát a türelem.
Közös legyen a malacpersely, vagy sem?
A másik nagy gondot a közös kassza jelenti. Érvek milliói szólnak ellene és mellette is. Sok ember úgy érzi, hogy a közösen megtöltött malacpersellyel saját döntési szabadságát veszíti el. Folyton engedélyt kell kérni a másiktól, ha például venni szeretne magának valamit. Ez az érzés rendkívül frusztráló tud lenni. Vannak olyanok is, akik azért választják a külön kasszát, mert rettegnek a partnerük indokolatlannak tűnő költekezésétől. Úgy vélik, a saját pénzük a saját felügyeletük alatt van a legnagyobb biztonságban.
Persze azért akadnak szép számmal olyan párok is, akik mindenféle aggodalom nélkül, szinte azonnal átállnak a közös kasszára. Ők általában eléggé megbíznak a másikban a pénzügyek terén. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek ellentétek közöttük, ha a pénz kerül szóba, csupán ezt a megoldást látják a legkényelmesebbnek. Igazság szerint nem az számít, hogy közös vagy külön kasszából gazdálkodnak a párok. A fontos az, hogy erre a végeredményre együttes megegyezéssel jussanak.
