A maszkok olyan könnyű műanyagból készülnek, hogy szeles időben vagy viharban szállítás közben is leeshetnek a földre, és a mi zsebünkből is könnyedén kicsúsznak. De vajon hova kerülnek ezek a maszkok? Általában a tengerben kötnek ki.
Az általuk okozott hatalmas környezeti hatásokat több intézmény is tanulmányozta. A Vöröskereszt szerint például a világjárvány során több mint nyolcmillió tonna műanyag hulladék (maszkok, kesztyűk, egyszer használatos tárgyak) keletkezett.
Ebből 25 millió tonna a COVID-19-ből származó műanyag került a tengerbe, és mindössze három év alatt felhalmozódik a Jeges-tengerben, ahol többek között olyan tengeri emlősök élnek, mint a jegesmedvék, szakállas fókák, gyűrűsfókák, foltos fókák, valamint különböző bálnafajok. A környezeti hatások korrekciója létfontosságú a bolygó egészsége szempontjából, de az újrahasznosítási infrastruktúra megváltoztatása még ennél is fontosabb.
Mennyi idő alatt bomlik le egy maszk?
Egy közönséges higiénikus arcmaszk természetes környezetben hagyva 300-400 évig is eltarthat, amíg lebomlik. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ne dobáljuk el a maszkokat, hanem mindig a szemetesbe kerüljenek, ahol előbb vagy utóbb gondoskodnak az elégetésükről. Ma már nemcsak arra kell figyelnünk, hogy megakadályozzuk bármilyen vírus terjedését, hanem arra is, hogy több száz tonna maszk ne kerüljön bolygónk tengereibe, növény- és állatvilágába.
A himlő és a fekete halál járványok a múlt régi ellenségeinek tűnnek, ma viszont a műanyagok a következők. Előbb vagy utóbb eljön majd az idő, amikor ezt a COVID-19 által okozott járványt is beírják a történelemkönyvekbe. Lehet, hogy ez csak évek múlva történik meg, talán egy évtized múlva. De nem kell öt év vagy egy évtized ahhoz, hogy egy arcmaszk a múlt részévé váljon.
Ezek a tárgyak, amelyek ma megvédenek minket, amelyeket ma olyan szorosan az orrunk sarkához illesztve viselünk, ezek a tárgyak évszázadok alatt fognak csak eltűnni. A gondoskodás egy apró gesztusa viszont nagy szívességet tesz a környezetnek.
