Mi a különbség a matyó és a kalocsai hímzés között?

Magyarországon nagyon sokféle hímzési megoldás és tradíció létezik, amelyek közül a legismertebb a matyó és a kalocsai. A két hímzés éppen ezért nagyon sokan hajlamosak összekeverni egymással, holott ég és földnek tekinthető a közöttük lévő különbség.

Hogy ez mennyire igaz, azt az alábbiakban foglaltuk össze:

A matyó hímzésről

A matyó hímzés az egyik legrégebbi hímzésfajta az országból, ami nagyjából 200 éves múltra tekint vissza. A motívumvilág tekintetében a leginkább jellemzők rá a szívrózsa, a cserfarózsa, a cipe – vagy cipő –, a madarak, a matyórózsa, a bimbók, a körök és a macskafark. A matyó hímzés Mezőkövesd, Szentistván és Tard térségében terjedt el, leginkább az Alföld északi részén. Csúcsra az 1900-as évek első évtizedeiben ért el, ezáltal ekkoriban készültek a matyó hímzés talán legmutatósabb darabjai. A matyók külön íróasszonyokkal dolgoztak, akik előre megrajzolták számukra a mintákat. Esetükben a legismertebb képviselő Kisjankó Bori volt, aki ezzel később a Magyar Népművészet Mestere díjat is kiérdemelte. A hímzésekhez rendszerint fekete klott vagy fehér vászonanyagot, gyapjú- és gyöngyfonalat használtak. Kezdetben lepedőszélre és ingujjra varrták a motívumokat, méghozzá rendkívül gazdag színhasználattal, ezáltal piros, zöld, sárga, kék, fekete és lila színekkel, valamint ezek halványabb és élénkebb árnyalataival.

A 19. század végéhez közeledve aztán egyre többféle motívumot hímeztek az asszonyok, így leginkább a pünkösdi rózsa vált a legismertebbé, amelynek külön nevet is adtak: ez lett a matyó rózsa, mely az egyik jellegzetes motívumuk lett. A matyó hímzés jelentős mértékben táplálkozik a szűcshímzések világából. A későbbiekben a matyóknál a piros szín mindvégig megőrzi dominanciáját, de nagyobb szerepet kapnak a a zöld, a kék, a sárga, a lila és a rózsaszínes árnyalatok. Mezőkövesden ma a Matyó Népművészeti Egyesület ápolja a hímzéshez kapcsolódó hagyományokat és sajátosságokat, ezáltal mindmáig életben maradt a népművészet eme kincse.

A kalocsai hímzésről

A kalocsai hímzés az 1860-as években fejlődött ki, és azóta követhető dokumentáltan nyomon, aminek az oka az, hogy ekkor nyílt Kalocsán az első előnyomda. A környéken nagy népszerűségnek örvendett az úgynevezett lyukhímzés, amit úgynevezett ütőfákkal nyomtak elő. A technika segítségével a vidéki parasztasszonyok leginkább a város lakossága számára hagyományos ruhaféléket készítettek ezzel a módszerrel. A hímzett díszítések csak később jelentek meg a viseleteken, ezáltal például a ruhadarabokon, így az ingvállakon. Az íróasszonyok rendszerint kék vagy lila festékbe mártott tollakkal, úgymond rögtönözve írták elő, illetve rajzolták fel a kalocsai mintákat a kérdéses alapanyagra. Ők rendszerint az akkori asztalosok lányai vagy feleségei voltak, akik a kékre festett bútorokat virágmotívumokkal látták el. Ennek is köszönhető, hogy a kalocsai hímzés rendkívüli mértékben összefonódott a pingálással.

Mi a különbség a matyó és a kalocsai hímzés között?

Mi a különbség a matyó és a kalocsai hímzés között?

A 19. század végén a kalocsai hímzés egyre népszerűbb lesz, így megjelennek az új technikák és stílusjegyek. A régi hímzéseket még rendszerint a tiszta és fehér motívumok jellemezték, majd ellepték a hímzéseket a színek, ami főleg a nagyatádi cérnagyár 1912-es megnyitásának volt köszönhető. Ezzel egyetemben ugyanis megjelentek az olcsó és jó színtartással rendelkező fonalak, a pamuk. Az 1930-as évekre már igazi színkavalkád volt mindegyik kalocsai hímzés és parasztlányi öltözet is, sőt a helyiek sajátos színnevekkel vértezték fel fonalaikat, így jött a képbe a tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigysárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék vagy a bársonykék.

A motívumvilág tekintetében a kalocsai hímzés jelentősen építkezett a természetábrázolásból, főként a virágmotívumokból. Jellemző volt a csillagvirág, az ibolya, a tulipán, a szegfű, a harangvirág, az orgona, az árvácska, a rózsa, a rózsabimbó, a nefelejcs, a pirospaprika, a bogyók és a gyöngyvirágot ábrázoló hímzések. Ezen felül sokszor láthatunk még nyolcasokat, szőlőfejeket, szilvamagokat, szederindákat, búzakalászt és harcsát is.

Hogy mégis mi a legnagyobb különbség a két hímzés között?

A legszembetűnőbb talán az, hogy míg a matyó hímzésben kizárólag piros rózsát ábrázoltak, addig a kalocsai hímzésben más szín is gyakran előfordult. A matyó hímzés ezen felül mindig előrajzolással készült és a szűcshímzésből alakult ki, a kalocsai hímzés azonban a polgári igények kielégítésére jött létre, ezáltal gyakran tanfolyamokon tanított, újabb stílusú, nem egyszer modern sablonokkal és új technikákkal készült hímzés, amit nem ritkán akár gépi hímzéssel is reprodukálni lehet.

Szponzoráció: cegespolo.eu

Kukkants bele a következő hírekbe is..

Hozzászólás írása

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Biztonsági kérdés: